Új kutatás: a csecsemők felismerik, ha másoknak információra van szükségük
VIENNA, AUSTRIA, December 17, 2025 /EINPresswire.com/ -- A Közép-európai Egyetem (CEU) kutatói által vezetett új tanulmány áttörő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy már a 14 hónapos csecsemők is megértik: az információ mások számára értékes lehet akkor is, ha az számukra már nem újdonság. A Scientific Reports folyóiratban megjelent eredmények új megvilágításba helyezik az emberi kommunikáció, az együttműködés és az információközpontú társas életünk fejlődési gyökereit.
„A csecsemők felismerik, hogy az információ mások számára is értékkel bír” című tanulmány eredményei szerint a csecsemők képesek felismerni, amikor egy másik szereplő nem rendelkezik egy számára fontos információval, és elvárják tőle, hogy szükség esetén aktívan megszerezze azt, míg meglepődéssel reagálnak, ha olyan információt keres, amelyre nincs szüksége. Mindez arra utal, hogy jóval korábban kialakul az a képességünk, hogy kövessük mások információs szükségleteit, mint korábban gondoltuk.
„Az információ nemcsak a saját bizonytalanságunk csökkentésében fontos, hanem mások számára is értéket hordoz” – magyarázza Varga Bálint, a tanulmány vezető kutatója. Kutatása a CEU-n folytatott PhD-tanulmányának részeként indult, a vizsgálatokat pedig a CEU budapesti Babakutató Laborjában végezte. „Valójában az, hogy felismerjük, hogy az információ mások számára is érteket képvisel, az emberi társadalmak egyik alappillére, hiszen a kulturális és tudományos tudás átadásának előfeltétele” – teszi hozzá Kovács Ágnes Melinda, a Kognitív Fejlődéslélektani Központ igazgatója és a Belief Update and Debiasing Center (DEBIAS) társigazgatója.
Már csecsemőkorban elkezdjük felismerni mások bizonytalanságát
A kutatók azt vizsgálták, hogy a csecsemők felismerik-e, hogy egy általuk már megszerzett tudás, például, hogy hová rejtettek el egy játékot, továbbra is információértékkel bírhat egy olyan szereplő számára, aki nem volt tanúja az elrejtésnek.
Arra keresték a választ, hogy a csecsemők:
- felismerik-e, ha másnak információra van szüksége ahhoz, hogy eldöntse, mit tegyen,
- és úgy tekintenek-e az információra, mint ami mások számára akkor is értékes, ha ők maguk már megszerezték azt.
A kutatócsoport négy kísérletben, nézési időn alapuló módszerekkel vizsgálta, hogy a 14 hónapos csecsemők képesek-e követni, mikor bizonytalan egy másik személy. A kísérleti helyzetekben a csecsemők olyan jeleneteket figyeltek meg, amelyekben egy szereplő vagy látta, vagy nem látta, hová rejtettek el egy játékot. Ha a szereplő nem rendelkezett a megfelelő információval, azaz nem látta, hogy melyik dobozba került be a tárgy, a csecsemők elvárták tőle, hogy célzottan információt gyűjtsön (például olyan pontra menjen, ahonnan beláthat a dobozokba). Ha már tudta a választ, a csecsemők meglepődtek ugyanezen a viselkedésen, vagyis ebben a kontextusban feleslegesnek találták az információkeresést.
A csecsemők az információkeresés hatékonyságára is érzékenyek voltak: amikor két lehetséges cselekvés azonos erőfeszítéssel járt, de eltérő mennyiségű információhoz vezetett, a babák azt várták el, hogy a szereplő a nagyobb információnyereséggel járó lehetőséget válassza.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a csecsemők képesek finomhangolt számításokra azzal kapcsolatosan, hogy hogyan motiválja a bizonytalanság és az újdonság az információkeresést” – jegyzi meg a kutatócsoport. „Az információkeresést úgy értelmezik, mint amit a racionalitás elvei motiválnak– és elvárják, hogy mások hatékonyak legyenek az információkeresésben.”
Miért fontos mindez egy információval telített világban?
A tanulmány fontos következményekkel jár a korai kommunikáció, a társas megismerés és a tanulás megértésében. Mások információs szükségleteinek felismerése várhatóan számos később megjelenő képességet támogat, például:
- a kérdések információkérésként való értelmezését,
- a közlendő információ hozzáigazítását a másik fél tudásához,
- a hatékony együttműködést,
- a közösen birtokolt tudásba vetett bizalom kialakulását.
A kutatók szerint az emberi faj kivételes információátadással kapcsolatos képességeinek gyökerei ezekben a korán kialakuló elvárásokban kereshetők: annak megértésében, hogy hogyan működik az információ, miért fontos, és miért keresik emberek. „Úgy tűnik, az emberek az információt eleve értékesnek tekintik, és gyakran alapvető bizalommal fogadják a kommunikált tartalmakat – ezek a tendenciák részben a korán megjelenő folyamatokból eredhetnek, ahogyan azt ez a vizsgálat és korábbi kutatásaink is mutatják” – hangsúlyozza Kovács professzor. Egy olyan korban, amikor társadalmaink példátlan mennyiségű – és sokszor félrevezető – információval szembesülnek, a tanulmány rávilágít arra, milyen mély evolúciós és fejlődési gyökerei vannak annak, hogyan értékelik az emberek a tudást.
Interjúigény esetén a szerzők az alábbi kérdésekre szívesen válaszolnak:
- Hogyan értelmezik a csecsemők mások információkereső viselkedését?
- Mit jelent információértéket tulajdonítani 14 hónapos korban?
- Hogyan motiválja a bizonytalanság és az újdonság az információgyűjtést?
- Milyen következményei vannak mindennek a korai kommunikációra és tanulásra?
A CEU-ról
Az 1991-ben alapított, 2019 óta Bécsben működő Közép-európai Egyetem (CEU) nonprofit magánegyetem, mintegy 1500 hallgatóval több mint 100 országból, akik amerikai és osztrák akkreditációjú alap-, mester- és doktori programokban tanulnak. Több mint 200 kiváló oktatónk és kutatónk biztosítja a kiemelkedő hallgató–oktató arányt, amelyet rangos kutatási díjak és külső finanszírozott projektek is visszaigazolnak. Az egyetem elkötelezett az egyenlő esélyek, a sokszínűség, a nyitott társadalmak és a véleményszabadság mellett – ezt példázza többek között az „Invisible University for Ukraine” kezdeményezés is.
Hivatkozás:
Varga, B., Kovács, Á.M. Human infants appreciate that information bears value for other individuals. Scientific Reports (2025).
DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-025-29952-w
„A csecsemők felismerik, hogy az információ mások számára is értékkel bír” című tanulmány eredményei szerint a csecsemők képesek felismerni, amikor egy másik szereplő nem rendelkezik egy számára fontos információval, és elvárják tőle, hogy szükség esetén aktívan megszerezze azt, míg meglepődéssel reagálnak, ha olyan információt keres, amelyre nincs szüksége. Mindez arra utal, hogy jóval korábban kialakul az a képességünk, hogy kövessük mások információs szükségleteit, mint korábban gondoltuk.
„Az információ nemcsak a saját bizonytalanságunk csökkentésében fontos, hanem mások számára is értéket hordoz” – magyarázza Varga Bálint, a tanulmány vezető kutatója. Kutatása a CEU-n folytatott PhD-tanulmányának részeként indult, a vizsgálatokat pedig a CEU budapesti Babakutató Laborjában végezte. „Valójában az, hogy felismerjük, hogy az információ mások számára is érteket képvisel, az emberi társadalmak egyik alappillére, hiszen a kulturális és tudományos tudás átadásának előfeltétele” – teszi hozzá Kovács Ágnes Melinda, a Kognitív Fejlődéslélektani Központ igazgatója és a Belief Update and Debiasing Center (DEBIAS) társigazgatója.
Már csecsemőkorban elkezdjük felismerni mások bizonytalanságát
A kutatók azt vizsgálták, hogy a csecsemők felismerik-e, hogy egy általuk már megszerzett tudás, például, hogy hová rejtettek el egy játékot, továbbra is információértékkel bírhat egy olyan szereplő számára, aki nem volt tanúja az elrejtésnek.
Arra keresték a választ, hogy a csecsemők:
- felismerik-e, ha másnak információra van szüksége ahhoz, hogy eldöntse, mit tegyen,
- és úgy tekintenek-e az információra, mint ami mások számára akkor is értékes, ha ők maguk már megszerezték azt.
A kutatócsoport négy kísérletben, nézési időn alapuló módszerekkel vizsgálta, hogy a 14 hónapos csecsemők képesek-e követni, mikor bizonytalan egy másik személy. A kísérleti helyzetekben a csecsemők olyan jeleneteket figyeltek meg, amelyekben egy szereplő vagy látta, vagy nem látta, hová rejtettek el egy játékot. Ha a szereplő nem rendelkezett a megfelelő információval, azaz nem látta, hogy melyik dobozba került be a tárgy, a csecsemők elvárták tőle, hogy célzottan információt gyűjtsön (például olyan pontra menjen, ahonnan beláthat a dobozokba). Ha már tudta a választ, a csecsemők meglepődtek ugyanezen a viselkedésen, vagyis ebben a kontextusban feleslegesnek találták az információkeresést.
A csecsemők az információkeresés hatékonyságára is érzékenyek voltak: amikor két lehetséges cselekvés azonos erőfeszítéssel járt, de eltérő mennyiségű információhoz vezetett, a babák azt várták el, hogy a szereplő a nagyobb információnyereséggel járó lehetőséget válassza.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a csecsemők képesek finomhangolt számításokra azzal kapcsolatosan, hogy hogyan motiválja a bizonytalanság és az újdonság az információkeresést” – jegyzi meg a kutatócsoport. „Az információkeresést úgy értelmezik, mint amit a racionalitás elvei motiválnak– és elvárják, hogy mások hatékonyak legyenek az információkeresésben.”
Miért fontos mindez egy információval telített világban?
A tanulmány fontos következményekkel jár a korai kommunikáció, a társas megismerés és a tanulás megértésében. Mások információs szükségleteinek felismerése várhatóan számos később megjelenő képességet támogat, például:
- a kérdések információkérésként való értelmezését,
- a közlendő információ hozzáigazítását a másik fél tudásához,
- a hatékony együttműködést,
- a közösen birtokolt tudásba vetett bizalom kialakulását.
A kutatók szerint az emberi faj kivételes információátadással kapcsolatos képességeinek gyökerei ezekben a korán kialakuló elvárásokban kereshetők: annak megértésében, hogy hogyan működik az információ, miért fontos, és miért keresik emberek. „Úgy tűnik, az emberek az információt eleve értékesnek tekintik, és gyakran alapvető bizalommal fogadják a kommunikált tartalmakat – ezek a tendenciák részben a korán megjelenő folyamatokból eredhetnek, ahogyan azt ez a vizsgálat és korábbi kutatásaink is mutatják” – hangsúlyozza Kovács professzor. Egy olyan korban, amikor társadalmaink példátlan mennyiségű – és sokszor félrevezető – információval szembesülnek, a tanulmány rávilágít arra, milyen mély evolúciós és fejlődési gyökerei vannak annak, hogyan értékelik az emberek a tudást.
Interjúigény esetén a szerzők az alábbi kérdésekre szívesen válaszolnak:
- Hogyan értelmezik a csecsemők mások információkereső viselkedését?
- Mit jelent információértéket tulajdonítani 14 hónapos korban?
- Hogyan motiválja a bizonytalanság és az újdonság az információgyűjtést?
- Milyen következményei vannak mindennek a korai kommunikációra és tanulásra?
A CEU-ról
Az 1991-ben alapított, 2019 óta Bécsben működő Közép-európai Egyetem (CEU) nonprofit magánegyetem, mintegy 1500 hallgatóval több mint 100 országból, akik amerikai és osztrák akkreditációjú alap-, mester- és doktori programokban tanulnak. Több mint 200 kiváló oktatónk és kutatónk biztosítja a kiemelkedő hallgató–oktató arányt, amelyet rangos kutatási díjak és külső finanszírozott projektek is visszaigazolnak. Az egyetem elkötelezett az egyenlő esélyek, a sokszínűség, a nyitott társadalmak és a véleményszabadság mellett – ezt példázza többek között az „Invisible University for Ukraine” kezdeményezés is.
Hivatkozás:
Varga, B., Kovács, Á.M. Human infants appreciate that information bears value for other individuals. Scientific Reports (2025).
DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-025-29952-w
CEU News
Central European University (CEU)
news@ceu.edu
Visit us on social media:
LinkedIn
Bluesky
Instagram
Facebook
Other
Legal Disclaimer:
EIN Presswire provides this news content "as is" without warranty of any kind. We do not accept any responsibility or liability for the accuracy, content, images, videos, licenses, completeness, legality, or reliability of the information contained in this article. If you have any complaints or copyright issues related to this article, kindly contact the author above.